BÜNTETŐJOG

Büntetőügyekben a terhelti jogálláshoz kapcsolódóan védelmet látok el, míg sértetti jogállás esetén sértetti képviseletet. A terhelti (nyomozás során: gyanúsítotti) pozíció kapcsán a legfontosabb körülmény az, hogy mielőbbi cselekvést igényel, figyelemmel arra, hogy az eljárások későbbi alakulása nagymértékben függ attól, hogy a terhelt mikor és milyen tartalmú vallomást tesz a releváns körülményekre vonatkozóan, továbbá maga az eljárás alá vont személy vagy védője mikor és milyen indítványokat terjeszt elő, illetőleg milyen észrevételekkel él.

INGATLAN ADÁSVÉTEL

Az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi ellenjegyzést (vagy közokiratba foglalást) igényel. Az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd számára a kialakult gyakorlat szerint az ingatlan vásárlója, azaz a vevő ad megbízást. A szerződés szerkesztése során számtalan olyan kérdés merül fel, melyeknek, illetve amelyek esetleges következményeinek érdemes mind a vevői, mind pedig az eladó oldalról való részletes elemzése. Nem szabad elfelejteni, hogy – noha az eljáró ügyvédnek a vevő ad megbízást – az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd a felek közös akaratát rögzíti, azaz nemcsak a vevő, de az eladó képviseletét is ellátja a szerződéskötési folyamat során.

CÉGALAPÍTÁS, CÉGMÓDOSÍTÁS

Hasonlóan az ingatlan adásvételi szerződésekhez, a gazdasági társaságok alapítása és a cégmódosítás is ügyvédi ellenjegyzéshez kötött folyamat. Lényeges, hogy a jogszabályi környezet változása miatt a cégalapítások illetékmentessé váltak. Továbbá kiemelten fontos az is, hogy a cég adataiban való legtöbb változás (pl.: cég nevének, székhelyének változása, tag változása, telephely vagy fióktelep létesítése, módosulása, törlése) cégbírósági hatáskörbe tartozik, így szükséges az okiratok cégbírósághoz való benyújtása az adatváltozás cégjegyzékben való átvezetése céljából.

PEREN KÍVÜLI EGYEZSÉG 

Gyakran emlegetett és vitathatatlanul igaz mondás az, hogy a perek általában hosszúak, költségesek, bizonytalan kimenetelűek. Ezért álláspontom szerint – ha van rá mód – kerülendők. A peren kívüli egyeztetések más jellegű jogi munkát igényelnek, mint a peres eljárásokban felmerülő jogi képviselői feladatok. Ez esetben ugyanis a cél az, hogy mielőbbi megállapodás szülessen a felek között. Amennyiben a felek megegyeznek, de senki sem túl elégedett, akkor vélhetően jó kompromisszum született.

KÖVETELÉSÉRVÉNYESÍTÉS

A magán- vagy jogi személyeket érintő kintlévőségek esetén az esetek nagy többségében egy lépcsőzetes igényérvényesítési folyamattal találkozhatunk. Az első lépcső általánosságban az ügyvédi felszólítás, amelyet eredménytelenség esetén FMH (közjegyzői hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárás) vagy felszámolási kérelem követhet. Az utolsó előtti lépcső a peres eljárás lehet. Amennyiben jogerős bírósági határozattal (vagy ezzel egyenértékű jogerős fizetési meghagyással) rendelkezik a jogosult, úgy abban az esetben, amennyiben a kötelezett ezen irat alapján sem teljesít, végrehajtási eljárás indítható.